Gróf Lamberg Ferenc "természet-művészete"
A turizmus megindulása után a Vértes déli oldalán, így Csókakőn is a Magyarországi Kárpát Egyesület Fátra Osztálya látta el a turizmus kiépítésével kapcsolatos feladatokat. Ügybuzgalmukat és áldozatkészségüket a csókakői vár déli falán az általuk 1934-ben elhelyezett márványtábla hirdeti.
A Vértes déli része a Magyar Kárpát Egyesület Fátra Osztályának lett a munkaterülete. Két menedékház is fűződik a nevükhöz: 1938-ban Kápolnapusztán alakítanak ki menedékházat. Csókakő szempontjából említést érdemel szintén az egyesület Fátra Osztályának munkássága. Az egyesület 1935-ben, a községtől mintegy negyedórányira lévő, úgynevezett "Vörösház" egy szobáját rendezték be menedékháznak.
Az épületet 1770-ben szőlőskerti lak céljára a fehérvári jezsuiták építették, majd a rend feloszlatásakor, 1776-ban az itteni erdőket is birtokló gróf Lamberg Ferenc Antal vette meg, és a továbbiakban vadászházként funkcionált. A falakat vadászjelenetet ábrázoló falfestmények díszítették, amelyeket Gróf Lamberg Ferenc (1832-1901) helybeli földbirtokos, híres vadászfestő készített.
| A fennmaradt történet szerint 1861. július végén a festő Csókakőn tartózkodott, hogy a várromot egy szarvaskép háttereként lerajzolja. Egy hirtelen jött égiháború azonban az úgynevezett "Vörösházba" szorította be, s amíg a vihar tartott, faszén, korom és tej keverékével csodálatos faliképet festett a ház nagyszobájába. A kocsisa közben megkóstolta a karakteres, erős és ízletes csókakői fehérbort, úgyhogy mire a festő elkészült alkotásával, a kocsis már az igazak álmát aludta. A grófnak nem maradt más hátra, mint hazahajtani, és a kocsist az ágyba fektetni. Mindig jókedvű ember volt, különösen egy jól sikerült festmény után. Alkotása 1944-ig megmaradt. A II. világháború alatt azonban a robbanó gránátok következtében lepattogzott a vakolat, és a mestermű nagyrészt megsemmisült magával a Vörösházzal együtt. Az épület később lebontásra került. |
Gróf Lamberg Ferenc különleges festő-technikája - faszén, korom és tej keverékével történő alkotóművészet - különösen sikeres volt, ennek eredménye, hogy a festmény még 1945-ben is jól látható, holott a darab ebben az évben ünnepelte 84. "évfordulóját".
Lamberg Ferenc festői munkásságának szintén említésre méltó érdekessége, hogy a művész színvak volt, ezért képeit kitűnő rajzkészséggel és ábrázoló erővel, de mindet egy színnel illetve annak árnyalataival alkotta meg.
Lamberg Ferenc élete maga volt a szerénység és természetszeretet. Ez képeiről is visszaköszön. Művészi hírnevének ápolásáért sokat tett a szintén falubeli születésű gróf Merán Fülöp. A festő gyermektelenül halt meg, a földbirtok tulajdonjoga a Merán grófi családra szállt át.