Zivataros sötét az ég, darvak szállnak felettem.
Azt, akit én úgy szerettem réges-rég elfeledtem.
Hervadozó őszirózsa, tépdesi a hideg szél.
Az én beteg, fájó szívem meghalt, mint a falevél, meghalt, mint a falevél.
Ki mondja meg mért kerestem két szemedben csillagot.
Az a csillag minden éjjel csak kettőnknek ragyogott.
/:Hullócsillag lett belőle, bánat borult én reám.
Vágytól égő két szemedet, csak még egyszer láthatnám,
csak még egyszer láthatnám.:/