Hazudnak a gyöngy betűk a hófehér papíron,
És én mégis arra kérem, asszonyom, hogy írjon.
Írja azt, hogy engem szeret, egyedül csak engem.
Ringassa el gyöngybetűkkel asszonyom a lelkem.
Ezerszer is elolvasom, minden sora éget,
Istenem hát hogy is lehet írni ennyi szépet.
Hogy is lehet ennyi édes hazugságot írni,
Asszonyom én köszönöm, hogy megtanított sírni.