Ha az enyém volnál, nem volna a bánat az arcodra írva.
Ha az enyém volnál, ragyogó,
kék szemed nem volna kisírva.
Lehoznám az égről a csillagot néked, fehér liliomszál,
Mindig mosolyognál, mindig csak kacagnál,
ha az enyém volnál.
Ha az enyém volnál, még a hideg tél is szép tavaszra válna,
Ha az enyém volnál, a cigány is mindig vígat muzsikálna.
/:Estétől reggelig nem züllenék folyton síró nótaszónál,
Hogyha megcsókolnál,hogyha rám borulnál,
ha az enyém volnál.:/