Azt beszélik a faluban,
Balogh Örzse rég el van már jegyezve,
lesik, várják azt a napot, amikor majd megy az oltár elébe,
kitűzték a lagzi napját, készül a lány menyasszonyi ruhája,
egyszer csak az a hír jár,
hogy a legénynek más lett már a babája.
Balogh Örzse keszkenője gyöngyvirágos,
szép selyem volt, szép selyem volt,
mikor kapta még tavasz volt,
napsugaras volt a mennybolt, fent a mennybolt,
az a legény, aki adta esküdözött gyönyörű lesz a jövendő,
az eskünek meg a csóknak tanúja volt a kis kendő, selyemkendő.
Balogh Örzse keszkenőjét égő könnyel sírta tele, sírta tele,
az a legény, aki adta hitegette, csalogatta, játszott vele,
megy a násznép lányos házhoz,
húz a cigány lakodalmas, vígan zengőt,
ez alatt a Tisza parton megtaláltak egy kis kendőt, selyemkendőt.