Asztalosék kapufáját most kendőzik, cifrázzák a lányok,
Most viszik a mátkatálat, most kezdték rá húzni a cigányok.
Mostan jön a legényekkel a tiszteletes úr az alvégről,
Most hasad meg az én szívem,
most lopják a napomat az égről.
Édesanyám arra kérem, menjen el a tiszteletes úrhoz,
Vigyázzon, hogy meg ne lássák,
kerüljön le a kis kert kapuhoz.
/:Meg ne háborítsa őket, úgy súgja csak a fülébe csendben,
Ha azokat összeadta, jöjjön hozzánk s temessen el engem.:/