A fonóba szól a nóta,
Jaj Istenem, de régóta hallgatom.
Eszembe jut árvaságom,
Eltemetett boldogságom siratom.
/:Daloljatok csak még egyet,
Bánatosat, keserveset utolsót,
Édesanyám ne sirasson,
A fiának csináltasson koporsót.:/
Kiállok a kiskapuba,
Arra járnak a fonóba a lányok.
Jaj, de búsan nézegetek,
Szomorúan tekingetek utánuk.
/:El-elnézem mindegyiket,
De nem látom az enyimet, nem biz én,
Jaj, Istenem, hogy is látnám,
Rég elhagyott engem árván, a szegény.:/